Falu projekt

Falu és város. Miben hasonló, miben különbözik? Mi az, amit egy városi gyerek a 21. században a vidékkel kapcsolatban ismer és mi az, amit nem? Hogyan járul hozzá a falu a fenntartható fejlődéshez és a városi lakosok mindennapi életéhez? Hogyan tanulhatunk egymástól? Ezek azok a kérdések, melyek a projekt alapjául szolgálhatnak. Ezenkívül a társas kapcsolatok létrehozása, egymás szokásainak megismerése, hagyományok ápolása és barátságok szövődése indokolja a projekt létrehozását.

A kisiskolás tanulók szókincse a néhány évvel ezelőttiekéhez képest más. Mondhatjuk, hogy fejletlen, de inkább csak kimaradnak belőle olyan szavak és szókapcsolatok, melyek a korábbi korosztályok szókészletében benne voltak még.

A projekt érzékenyíteni kíván, az ismeretközvetítés mellett, valamint szeretné elősegíteni a kerettanterv által előírt tartalmak tapasztalati úton történő elsajátítását.

A projekt a végrehajtás során mindvégig képlékeny, a projektterv alakítható a tanulók igénye és a partnerek igénye szerint is.

Egy vidéki település, Palotás általános iskolájával és egy erdélyi testvériskolával kívánjuk megvalósítani.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom kerettanterv nagy hangsúlyt helyez, a nemzeti önazonosság erősödésének fejlesztésére, az ember megismerésére (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság kérdésére. Tantárgyi kapcsolatokat is megjelöl, például a környezetismeret tantárggyal. Továbbá fontosnak tartja az egészséges életmódra való törekvést és a különböző viselkedési normák kialakítását. A különböző irodalmi műveken keresztül igyekszik fejleszteni a tanulók ítélőképességének, gondolkodási képességének fejlődését.

A környezetismeret tantárgyban helyet kap a települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya,

külváros, kertváros, belváros, vonzáskörzet fogalma.

A gyerekek a projekt során válaszolnak a projektszintű és a tartalmi kérdésekre. Megpróbálnak közösen gondolkodni az alapkérdésen.